XVIII. rész 

December 21.

*Maja szemszöge*

Már nem birom ki! Elegem van mindenből! Nem akarom látni anyám pofáját ...  Hogy csinálhatta meg ezt az egész családdal?! Főleg apával, aki mindig kitartott mellette?!

Ez nekem magas ... SZÁNALMAS!  Őszintén sajnalom, hogy ilyen anyám van!

- Hova mész lányom?

- Egy!  Nem vagyok a lányod!  Kettő! Mi közöd hozzá?! Három! Nem akarlak soha többé látni!

- De ...

- Semmi de! Hagyj békén és felejts el örökre!  ÖRÖKRE! - orditottam az arcába.

- Mi ez a hangzavar? - jött le az emeletről apám, Peti s a drágaságom, Miná. 

- Semmi érdekes.  - hazudott anyám.

- Legalább most legyen benned  gerinc és bevallod!

- Mit? - kérdezték egyszerre apáék.

- MOST!  - orditottam rá.

- Na jó .... Az van .... hogy ... hogy .... meghhh ... meghhcsaltalak .... - kezdett el sirni.

- És ez nem az első alkalom igaz? Amig apa kereste a pénzt, te itthon hancuroztál mással .... Kihasználtad azt is, hogy mi Petivel Pesten lakunk, Miná meg oviban ... 

- Kérlek .. !

- Semmi kérlek! Inkább meghalnék minthogy ilyen anyám legyen!  Én elmentem!

- Maja várj egy kicsit, kérlek! És, TE! Te r*banc, hogy merted megcsinálni ezt velem?! A családdal?! Válni akarok!

- Kérlek neeeeee! - üvöltötte teljes erejéből.

- Gyertek skacok. - fogta meg a kezemet apa s kivezetett a ház elé.

- Apa! Apa! Mi volt ez?

- Semmi drágám.  Csak van, amikor két személy veszekedik ...

- Maja te hova mész?

- Hááát ... Arra gondoltam, hogy elmegyek Gergőhőz, de ha változik a terv mindenképp szólók. De veletek mi lesz? - vettem az ölembe a hugicámat.

- Már holnap el akarok válni ... Már intézkedem is.

- De ti hol fogtok aludni?

- Ne idegeskedj!  Van egy ismerősőm, akinek van épp egy eladó háza. Éppen arra gyűjtőgettem, hogy tudjunk elköltözni... Anyátok nem tud semmit sem a házrol!

- APA! - emeltem fel picit a hangomat.

- Bocsi ...

- Lehet egy kérdésem? - bolintott. - Eldobtok a vonatállomásra?

- Igen.

* Később*

Olyan hamar eltelt ez a pár óra mint a pinty. 

Már Pesten vagyok ... Az első utam rögtön a barátom házához vezet. Már alig várom, hogy találkozzak vele. Már nagyon hiányzik ...

- Szia! - köszöntem boldogan.
- Te mit keresel itt? - csodálkozott.
- Baj ha meglatogatom a barátomat?
- Nem .... Vagyis igen, mert dolgom van! - mi a baja van?
- Milyen dolog? Segithetek valamiben?
- Nem! - próbálta bezárni az ajtót előttem , de a lábammaal megtámasztottam.
- Mi a bajod? - néztem rá ördögi tekintetemmel, amitől sikeresen kirázta a hideg. Siker!

Nemes egyszersűséggel bementem a házba. Elég szép a ház ... Nekem bejön.
Megindultam  a konyha fele, magam után ráncigálva a böröndjeimet. Most őszintén, hogy tudtam magammal hozni három nagy bőrőndőt?! Na mindegy!

- Ez meg mi a jó büdös .... ?! - orditottam fel, amiután eljutott az agyamig mik is vannak az asztalon.
- Szerinted mi? Gyógyszerek.
- Ez neked gyógyszer?!
- Édes, mi ez a hangzavar? - jött le egy hülye nyávogós csaj
- Nem elég, hogy ezek itt vannak, hanem ő is! - mutattam rá a csajra, aki elég szép volt, hogy őszinte legyek.
- Félreérted! - mentegetőzőtt.
- Én?! Ugyan mit? Ez a lány sokkal szebb nálam, meg minden. Elhiszem, hogy neked ő kell ... Szakitok!  - orditottam az arcába.

Hogy csinálhatta meg ezt velem? Előszőr a csomó titkolózás, utánna a hazugságok, fúrcsa viselkedések, most meg a drog meg az a csaj ...
Minek kell ilyen szerencsétlen legyek? Miért nem tud senki sem kitartani mellettem? Minek kell mindenki folyton- folyvást átverjen, kihasználjon? Most hova fogok menni? Most mi lesz velem? Miért van ennyi kérdesem? Miért nem lehet normális életem, mint a többi embernek? Most mit csináljak? Apához nem mehetek vissza ... Jobb, ha úgy tudják, hogy Gergőnél alszom, s nincs semmi baj, ami nem is igaz! Hatalmas a baj! Lehet, hogy most  egy padon fogok aludni, kint az utcán  ... Vagy mégsem?!
Hirtelen elővettem a telefonomat a zsebemből s tárcsázni keztem a számot.

- Haló? Ki az? - hallottam meg egy angol akcentúst.
- Szia!  Nem is emlékszel rám?  Ennyire hamar el lehet felejteni?
- Maja?!
- Ki lehet más?
- Jajj, de hiányzól vadmacska!
- Te is Li!
- De miért vagy ilyen szomorú? Mi történt?
- Hááát ... pont ezért hivtalak.
- Ránk mindig számithatsz! Mesélj, mi bánt?
- Ezt nem szeretném itt telefonba elmondani ... Nem telefontéma, de lehet egy kérésem?
- Bármi!
- Nem költözhetek hozzátok? Elég nagy szarba vagyok ...
- Persze! Tudod, hogy a ház kapui mindig nyitva vannak előtted.
- Még egy kérésem lehetne? Nem veszel nekem repűlőjegyet? Nincs semmi pénzem s minel hamarabb akarok kijútni az országból.
- Intézkedem csajszi! Na de most indulj el a repűlőtérre, mert van még két órád az indulásig!
- Nagyon szépen köszönöm! Szeretlek!
- Szia!



Sziasztok drágáim <3
Megjöttem egy új résszel, sajnos késve ...  Nagyon sok dolgom van mostanában, mivel mindjárt itt a suli ... :( Annyira nem várom, de szerintem nem csak én vagyok az egyedüli, aki igy érez.
Na mindegy is! Inkább tereljük a témat! Nagyon remélem, hogy tetszett ez a rész is :* Aztán pipáljatok vagy komizzatok is :* 
Nagyon szépen köszönök nektek mindent! További szép napot!

xXx. Iró

XVII. rész

December 21.

* Liam szemszöge*

Mi a frászt csinálnak azok ott lent? Minek kell reggel ilyen korán ordibáljanak, zajt csapjanak? Inkább lemegyek és megnézem mit csinálnak azok az idióták, minthogy arra kelljek fel, hogy ég a ház. Ezekkel nem unalmas az élet, az biztos!

-Vigyázz! - kiáltott Niall.
- Kösz!  Szerintem a tojás a gyomorban kell legyen nem a hajamba. - durcáskodott Zayn - Most mehetek megmosni a hajam és beállitani. Ezért még kapsz Horan.
- Mi a jó ég történt itt? Egy tornádó ment keresztül a konyhán?

- Ez szebb változat, mint, amit én akartam mondani papa! - pacsiztunk le.
- Na, de most szedjetek össze, mert van egy meglepetésem!
- Meglepetés?? - rohant ki Zayn a fürdőszobából.
- Milyen meglepetés? - kerekedett ki a többi bolondnak is a szeme.
- Majd megtudjátok, ha szép rend lesz a házban.
- Óóóó! - sohajtottak.
- Ne is halljam! Ti csináltátok ezt a kupit ...  Ha nem lesz rend, amig visszaérek, akkor nagy bajban lesztek!
- Igenis kapitány! - szalutáltak.
- Pihenj! - mentem bele a játekba.
-Szia!
- Sziasztok!


Amig huztam a cipőmet hallottam pár kérdést, mint például  "Milyen meglepetés?"  "Soha nem szokott oda tenni takaritani! Vajon egy fontos embert akar bemutatni?"   "Becsajozott?"
Na mindegy! Ahogy felhúztam a cipőmet, elbaktattam az autóig, beleültem és már robogtam is  a kijelölt célpontomhoz.

* Gergő szemszöge*

- Szia! -állt előttem Maja.
- Te mit keresel itt?
- Baj ha meglatogatom a barátomat?
- Nem .... Vagyis igen, mert dolgom van!
- Milyen dolog? Segithetek valamiben?
- Nem! - próbáltam bezárni az ajtót előtte, de a lábával megtámasztotta.
- Mi a bajod? - nézett rám ördögi tekintetével, amitől kirázott a hideg.

Nemes egyszersűséggel bejött a házamba. A francba!
Megindult a konyha fele, ahol meglátta azt, amit nem kellett volna ... Na jó!  Nekem most fellegzett be! Nekem végem! Annyi! Kaputt!

- Ez meg mi a jó büdös .... ?!
- Szerinted mi? Gyógyszerek.
- Ez neked gyógyszer?!
- Édes, mi ez a hangzavar?
- Nem elég, hogy ezek itt vannak, hanem ő is! - mutatott rá az exemre, akitől szabadulni nem tudok..
- Félreérted!
- Én?! Ugyan mit? Ez a lány sokkal szebb nálam, meg minden. Elhiszem, hogy neked ő kell ... Szakitok!  - orditotta az arcomba. Lefagytam.
- Szivem!  Válaszolj! - lóbálta előttem a kezét.
- Mond, te normális vagy?
- Igen, de te nem! Miért orditasz rám?
- Vajon miért?
- Nem tudom! - válaszára felmentem a szobába.  Elrontottam mindent!


Sziasztok!
Sikerült megirnom a következő részt is! Remélem tetszeni fog, annak ellenére, hogy kicsit rövid rész lett, de azért várom a pipákat, meg a komikat is!  Sietek a kövi résszel!
Ti, hogy fogjátok eltölteni a nyárnak az utolsó egy hónapját? Sajnos mindjárt kopogtat az ablakon az iskola :( Remélem kihasználjátok ezt a pár napot a szórakozásra!  Addig is legyetek jók!  Cupp!

xXx. Iró

XVI. rész- folytatás

Október 11.

* Dani szemszöge (osztálytárs) *

- Vajon hol lehetnek a többiek? -kérdezte Maja.
- Meglepetéééééééés!!!!- ugrott mindenki elő a bubóhelyéről.
- Mi a ... ?  Legközelebb ne hozzátok rám a frászt!
- Megpróbáljuk, de igy izgalmasabb! - ugrottak Maja nyakába a lányok.
- Még torta is van? Skacok, csak szólók, de nem ma van a szülinapom ... - mosolygott.
- Tudjuk, de hiányoztál! Nem volt, aki segitsen a dogákban ... - mondta Levi, a mókamester.
-  Szóval innét fúj a szél! - bolintott a kicsi Ensteinünk.  Várj, mi van?
- Kezdjük már meg a tortááááát!! - hisztizett az éhenkórászunk, Ákos.
- Valaki ad egy kést?
- Tessék!

Mig mindenki megkapta a szeletét, amit Maja szépen eloszott, mi addig a fiúkkal ökörköttünk. Fiúból vagyok mit akartok?!  Na hagyjuk ezt a témát, mert inkább állatra hasonlitok, mikor haverokkal lógók. Fuck logikám ....


December 20

*Maja szemszöge*

Már egy jó pár ideje nem voltam, mivel csomó dolgom volt, de inkább hagyjuk ezt a témát, mert nagyon unalmas! Most komolyan, kit érdekel az iskola?! Engem biztos nem!
Ma péntek van, ami azt jelenti, hogy utolsó sulinap a 2013-as iskolaévből ...  Semmi érdekeset nem csinálunk, csak a tanárok untatnak Ezek betegek, hogy az utolsó iskolanapon ebből az évből persze, órát tartanak?! Miért kinoznak minket?
Szerencsére most szólalt meg a csengő, szóval mehetek a szobámba a kacatjaimért és utánna a vonatmegállomásra. Végre láthatom a családomat is egy kicsit! Úgy tudják csak holnap megyek, hogy tudjam kipihenni a mai napot, de egy kicsi meglepit szerveztem nekik ....

* 4 órával később*

-  Van itthon valaki?
- Majaaaaaaaaa! - orditott a hugicám.  Mennyire tudott hiányozni!
- Ez itt a tiéd!  Anya, apa hol van?
- Apa dolgozik, anya meg azt hiszem a szobában. Eléggé furcsán viselkedik ...
- Megyek megnézem mit csinál, te addig menj és nézd meg az ajidat!
- Köszönyöm! - puszilta meg az arcom, a kicsi drága!
- Anya! - nyitottam be a szobájukba - Mi a fészkes fenét csinálsz itt?! Normális vagy?!
-  Lányom1  Ez nem is igy történt! - rohant utánnam mivel,  elindultam a konyha fele.
- Szerinted annyira hülye vagyok?! Há, kösz! - flegmáztam vele.
- Hagyjuk inkább! Te mit keresel itt?
- Nem, nem hagyjuk  Már a saját házamba se jöhetek, ahol felnöttem? Szánalmas vagy anya!  SZÁNALMAS! - orditottam az arcába.
- Hova mész?
- A szobámba, vagy nem is az enyém már?! - fordultam meg és nemes egyszerűséggel otthagytam.

Ahogy a szobámba értem a földre rogytam és sirni kezdtem. Hogy süllyedhetett anyám ilyen mély pontra? Most, hogy őszinte legyek szégyellem magamat, hogy ilyen anyám van!
Inkább megyek veszek egy meleg fürdőt és lefekszem!

* Gergő szemszöge*

- Igen? Ki keres reggel ilyen korán? - szólatam bele a telefonba.
- Sz.. szi. szia! - hallottam egy siros hangot. Megiettem
- Maja te vagy az?
- I.. ige.. igen! - szipogott.
- Mi történt?
- Az nem fontos, de nem tudok hozzád költözni?
- Bocsi, de most nem alkalmas ...
- Mi?! De miért?
- Mert nem! - orditottam rá
- De együtt vagyunk!
- Azt mondtam, hogy nem! - nyomtam ki a telefont.



Sziasztok!
Bocsi, de nagyon sok dolgom volt és ezért késtem az új résszel! :/  De végre itt van! 
Picit rövid lett, de kérlek értsetek meg ... Ihlethiányom volt, de sikerült megirnom ezt a részt is! :D Remélem tetszeni fog!   Kérlek komiba irjátok le a véleményeiteket a részről, vagy pipáljatok!
Nagyon szépen köszönök nektek mindent! Cupp! 

xXx. Iró

XVI. Rész

Október 12

*Ismeretlen szemszöge*

- Végre, hogy itt vagy!  Nem tudsz soha pontos lenni?

- Nem volt kedvem sietni.  Mondjad mit akarsz tőlem!

- Gyere vissza hozzám dolgozni!

- SOHA! - kiáltotta az arcomba.

- Igen?! - rántottam elő egy kést a kabátom zsebéből.

- Nem félek tőled!  Ha annyira akarod meg is ölhetsz, engem nem érdekel!

- Nem is téged akarnálak megölni, csak gondoltam megmutatom a késemet, amivel megölhetem a drága szerelmedet.

- Őt hagyd ki belőle! Anyát is tönkretetted!  Miattad ült egy teljes hónapig a korházban!  Addig én kellett ügyeljek a hugomra, a házra, anyára!  A szarba voltam MIATTAD! Szerinted ezek után visszamegyek hozzád dolgozni?

- Te akartad fiam! - vettem elő a telefonomat.

- Nem vagyok a fiad!

- De az vagy és az is maradsz! Nem csinálhatsz ellene semmit!

- Sajnos nem, de az biztos, hogy nem megyek vissza hozzád dolgozni!

- A picike mit csinálna, ha be lenne zárva egy kanossal?

- Miért nem tudod őt kihagyni belőle? Ha annyira akarod beszálok két hétre de utánna békén hagysz mindenkit! A barátaimat, Maját, anyát, hugómat!

- Egy hónap és megegyeztünk!

- Legyen!

- Na de most tűnj a szemem elő!

- Szerinted lenne kedvem még itt fecsegni veled?

- Még valami! Kezdj el gyakorolni, mert megrozsdásodtál!

- Na csá!

* Gergő szemszöge*

Mit akar már megint apám? Nem elég, hogy tönkretette az életemet két éve, most megint tönkre akarja tenni? Miért büntet az élet? Miért nem tudott többet ülni a börtönbe? Most megint kezdődhet az a rész az életemben, amikor mindenki megutál, ahol titkolóznom kell, ahol elveszitem a szeretteimet, mint például Maját, vagy, ha ezt megtudja anyu tuti nem éli túl.  Apám miatt lett ő is roncs.
MIÉRT NINCS NYUGTOM EBBEN A BASZOTT VILÁGBAN?!

* Napsi szemszöge*

- Igyekezzetek már! - orditottam a többiekre.
- Megpróbálunk!
- Jól van már!
- Elhiszem, hogy rég láttátok egymást és már alig várod, hogy találkozzatok, de azért nyugi!  Nem kell mindent komolyan venni.
- Ha nem kussoltok el betöröm a pofátokat fiúk! - hisztizett Anna.
- Segitek én is Annának! - mondta Enikő
- Most már elég a dumálásból! Fogjatok neki!

Jajj, ezek a lusta fiúk!  Hogy nem tudnának segiteni egy kicsit sem. Még egy üveg vizet sem tudnának kibontani. Na mindegy! Gatyába rázom őket!
Alig várom, hogy találkozzunk már. Hogy jól szétrágjuk a történteket (ne szó szerint értsd :* )
Miért telik ilyen lassan az idő? Ááááá!

* Maja szemszöge*

Annyira jó érzés addig aludni amig akarsz... MÉG. De holnap másképp lesz. Holnap koránkelés és go suliba.
Inkább ébredtem fel volna reggel a fiúk ordibálására, minthogy holnap suliba menjek. Annyira hiányoznak azok a lököttek! A mindig éhes Niall, a tükőrmániás Zayn, a bátyam Louis, a pótapám Liam és a kis göndörkém, Harry.  Kár, hogy nem ülhettem többet ott!
Annyira jó volt ez az egy hét! Nagyon, nagyon, nagyon hiányoznak nekem! Ők lettek nekem a második családom.
Na jó! Most már elég az önsajnálatból! - szóltam magamra gondolataimban, ha lehetséges ilyet. Csak én vagyok ilyen bolond. Na mindegy is! Inkább nekiállok felöltözni.

- Gyere! - válaszoltam a kopogásra
- Szia kicsim! - nyomott egy puszit a számra
- Hát te?
- Csak jöttem szólni, hogy az igazgató vár minket. Maximum egy fél óránk van elkészűlni.
- Csak felöltözöm és megyek én is.
- Megvárlak kint az ajtó előtt.
- Oké!
- Várj! Nem vagy éhes? Ne hozzak valamit?
- Nagyon megköszönném! Hozhatnál egy csokis kiflit fantával.
- Kábé öt- tiz perc. Addig legyél kész!

* Húsz perccel később*

- Jó napot! - köszöntünk illedelmesen az igazgatónak.
- Szerbusztok! Üljetek le! - mutatott két székre.
- Köszönjük!
- Nem is akarom húzni az időt, csak annyit akartam kérdezni, hogy milyen volt ez a kis "vakáció" ? - rajzolt idézőjelet.
- Nagyon jó volt! Köszönjük szépen a lehetőséget!
- Az előbb hivtak a fiúk és mondták, hogy nagyon  jól viselkedtetek és, hogy még várnak titeket.
- Tény és való, hogy nagyon rendesek a fiúk, ahoz képest, hogy hiresek. Általában a hirességek eléggé beképzeltek. Bocsánat, de ez a véleményem!
- Igazad van... Maja?
- Igen!
- Ha akartok legközelebb is mehettek velük "vakációzni" . Annyit mind kérleltek, mig bele nem egyeztem.
- Nagyon szépen köszönjük!
- Most menjetek az osztályotokba! Ma nem lesz tanitás, mert van egy kis dolgom a tanárokkal.
- Viszont látásra! - búcsúztúnk el az igazgatótól.
 

Miután elbúcsúztam szerelmemtől elindultam az osztály fele. Kicsit izgatott voltam, hogy vajon, hogyan fogadnak a többiek. A három cicababa vajon mit fog szólni, hogy elmentem "vakációzni" a kedvenc bandájával és jól összehaverkodtam velük?
Majd hamarosan megtudom a választ erre is, de ,ha emiatt megharagudnak rám nem érdekel. Akkor nem is igazi barátok!
Amig ezen filóztam magamban megérkeztem az osztály elé. Elég nagy csönd volt. Lehet bent van valamilyen tanár ... Beszivtam jó mélyen a levegőt és lenyomtam a kilincset. Senki sem volt az osztályban.

- Vajon hol lehetnek a többiek? -kérdeztem hangosan magamtól
- Meglepetéééééééés!!!!

Sziasztok!
Végre ezt a részt is megirtam kicsi késéssel. Ne haragudjatok, de itt van az uncsim és kiszivja az egész energiámat plusz még a gépem, meg a net is hülyéskedik. 
Remélem tetszett ez a rész is! A kovetkezőt megprobálom minél hamarabb hozni!
Addig is komiba irjátok le a véleményeiteket a részről, vagy pipáljatok!
Előre is köszönöm! Cupp :*

xXx. Iró

XV. rész

  Október 14- Hétfő

* Niall szemszöge*

Sajnos ez a hét nap is eltelt, ami azt jelenti, hogy Majáék a szobában szedik össze a cuccaikat. Annyira jó volt ez a hét!  Legszivesebben felhivnám a suli igazgatóját és rábeszélném, hogy tudjanak még ülni egy- két napot, vagy akár egy hetet, de sajnos nem lehet. Maja és Gergő nem hiányozhat sokat a suliból, mivel sok lecke vár rájuk. Ahogy ismerem Gergőt tuti, hogy nem fog tanulni semmit, csak beül a gép elé és játszik.
Maja nekem olyan lett, mint a kicsi húgom! Nagyon fognak nekem hiányozni!

- Mikor indul a gépetek?
- Most mennyi az idő?
-  Reggel 9 óra.
- 1 órával hamarabb ott kell lenni, szóval még addig van 6 óra.
- Addig csináljunk valamit!  Skacok valami ötlet?
- Nekem van is egy ötletem!  - álltam fel és indultam ki a konyhába.
- Hova mész Maja?
- Várjatok meg kint kérlek!  Nincs hideg kint!
- Rendben!

Mig a fiúk kimentek keresni kezdtem 7 üveget. Szerintem már tudjátok, hogy miről is van szó, ha nem akkor ez van! Rájösztök később!


* Napsi szemszöge *

-Szedjétek már össze magatokat, és segitsetek már!
- Nyugi van már Napsi!
- Tudjuk, hogy rég nem láttátok egymást, de azért nyugi!
- Ne a szátok járjon, hanem a kezetek! - szóltam rá a többiekre


* Gergő szemszöge*

-  Ááááá!  - sikitott kedvesem
- Nyugi van baby!  Csak megöntözlek húsvét alkalmából.
- Jó a humorod, tudtad?
-  Most rohaaanj, mert vizeeeeees leszel Maja! - orditották a fiúk.

Szegény Maja! Ő az egyetlen lány innét, és tehetetlen hatt fiúval szemben. Nem baj!  Az ő ötlete volt!

* Pár órával később*

- Mázlitok van, hogy megszáradt a hajam!   Nem szerettem volna vizes hajjal utazni. - mondta Maja fenyegetően.
- Nyugi van már - kocolta össze haját Harry.
- Ne papoljatok már annyit, inkabb segitsetek kivinni az autóba a cuccokat és induljunk, mert lekésitek a gépet!
- Igenis kapitány! - álltunk vigyázba.

Annyira hálás vagyok ezeknek az őrűlt barátaimnak!  Nagyon jó hét volt, amit persze majdnem elcsezett az a rohadék , és e okból össze is vesztem Majával, de szerencsére elrendezőttek a dolgok. Minden a régi kerékvágásban, MAJDNEM!  El kell intéznem azt a seggfejet, akár az életem árán is csak biztonságba legyenek a szeretteim!
Az út elég csendben telt a repülőtérig. Mindenki szomorú volt, hisz tudtuk búcsúzni fogunk és senki sem tudja, hogy mikor találkozunk újra.  SAJNOS!

- Hááát.... ez a nap is eljőtt sajnos! - vakarta a tarkóját Niall.
- Hiányozni fogtok - pacsiztunk le Liammal.
- Ha bármi van hivjatok!  - mondta Liam
- Skypon is beszélgethetűnk! - nyomott egy puszit Zayn Maja hajába.
- Már most hiányoztók nekem! - könnyezett Harry.
- Skacok nyugi! Igérjűk, hogy hivni fogunk minden nap skypon vagy telefonról, beavatunk mindenbe, ami történik! Alig fogjuk észrevenni, milyen gyorsan telt el az idő és már megint együtt leszünk' - próbálta lenyugtatni kedvesem a fiúkat, de sajnos nem nagy sikerrel.
- Csoportöleléééés' - kialtotta Niall sirva.


*Maja szemszöge*

Elég hosszú volt az út, de jobb végre a talajon állni. Az is igaz, hogy Gergővel bolondozással, zene hallgatásával, csókcsatákkal töltöttűk az időt.

- Én most megyek a szobámba letusolni és lefekszem. Hulla vagyok!
- Rendben baby! Aludj jól! - nyomott egy puszit a számra.
- Naaa! Csak ennyit kapok? - nyomtam be a kamu durcát.
- Te kis huncut! - csókólt meg szenvedélyesen.

Miután elbúcsúztunk a szobánk fele vettem az irányt. Picit nehezek voltak a cuccok, de nagy nehezen eljutottam a szobámig. Megálltam az ajtó előtt, vettem egy mély levegőt és benyitottam.
Arra számitottam, hogy Napsi a nyakamba ugrik, de nem. Nem volt senki sem a szobában.

- Fúrcsa, hogy nincs itt senki!  Biztos Ervinnél van, hisz együtt vannak. Na mindegy!  Ne filozzak már annyit, inkább bemegyek letusolni, fogat mosni és bebujók az ágyba!

Miközben azon gondolkoztak a srácok mit játszodjunk, hamar lefényképeztem őket! Igaz milyen cukik?!

Kis bolondozás, hogy teljen az idő!

Mert egy ilyen kép is kell az ottani szobámba!

Gergő álmodozik, de vajon miről?

Sziasztok!

Bocsi a késésért, de nem nagyon volt időm megirni ezt a részt, hisz tudjátok NYÁR van! Élvezzétek a nyarat, amig lehet, mert mindjár megint itt a suli!!! SAJNOS!! :'(

Remélem tetszik az új rész. Kérlep pipáljatok vagy komiba irjátok le a véleményeiteket!

Előre is köszönöm! Puszi! :*

xXx. Iró

XIV. Rész

Október 12.

*Zayn szemszöge*

- Minden rendben van haver?

- Mi?! Ja, persze!

- Biztos?

- Nem látod, hogy nincs semmi bajom?!

- Azon kivul, hogy Majával összevesztetek még van valami!  Mi az?

- Francba!  Túl jól ismersz!

- Hallgatlak!
- Na szóval... Még emlékszel a múltamra, vagyis a régi munkámra, nem?!

- Ja!  Mi van vele?

- Az van, hogy találkozóm van a régi főnökkel. 

- Ha nem akarsz elmenni, akkor nem mész el. Egyszerű!

- De ez nem igy megy!  Valahonnan rájöttek, hogy hol vagyok és van csajom is, vagy ex?! Nem is tudom, hogy még járunk-e Majával...  Elég csúnyán összevesztűnk.

- Egy!  Mi köze van Majának? Kettő!  Rendbe fog jönni a kapcsolatotok! Harom!  Muszáj beszélned vele!

-Nagyon remélem, hogy igazad van.... De van egy kis gubanc!  Nem is annyira kicsi!

- Mi az?

- Ha nem találkozóm a főnökkel, akkor ellopja az egyik fontos embert mellőlem....  És nagyon félek, hogy Maja lenne az!  

- Megoldjuk közösen ezt is, oké?

- Kösz! - pacsizott le velem Áron.

- De ideje lenne beszélned Majával is!

- Arra gondoltam, hogy hagyok neki egy kis időt, hogy átgondolja a kapcsolatunkat.  Én addig visszautazom Magyarba, a találkozómra.

- Rendben!  És ha van valami, csak szólj!

*Maja szemszöge*

Éppen a konyha felé tartottam, amikor hangok szűrődtek ki Gergő szobályából. 

Az utolsó három mondatot csiptem el. 

"Arra gondoltam, hogy hagyok neki egy kis időt, hogy átgondolja a kapcsolatunkat.  Én addig visszautazom Magyarba, a találkozómra.
Rendben!  És ha van valami, csak szólj! " 

Milyen találkozó? Miért utazik vissza Magyarba? Miért titkolózik előttem? Miért van ennyi miért -el kezdődő kérdésem, és miért nem tudom rájuk a választ?

Ki kell deritenem, de most már ideje lenne elmenni, nehogy kijöjjenek a szobából és megtudjak, hogy hallgatoztam!

Éppen amikor elléptem az ajtó mellől, a kulcs megfordult a zárban és kinyilt. Úgy tettem, mintha csak most jöttem volna le.

- Szia... sztok!
- Helló! - köszöntek egyszerre
- Gergő beszélhetnénk? - kérdeztem reménykedve
- Van valami gond?
- Ne itt kérlek!

Megfogtam a csuklójától és elindultunk a szombám fele. Megkértem, hogy üljön le, mig becsukom az ajtót.
Kinos csend után megszólaltam:

- A kapcsolatunkról lenne szó. Most akkor mi is van? Még szeretsz?
- Hogy kérdezhetsz ilyet? Én mindenáron ki szeretnek békülni veled, csak attól félek, hogy visszautasitas.
- Honnét veszed ezt? Nézd én nagyon szeretlek és nem akarlak elveszi......

Nem tudtam befejezni a mondatomat, mert Gergő megcsókólt. Annyira vágytam már arra, hogy végre a hajába turhassak, mikor csókolózúnk, hogy érezzem az illatat, hogy velem legyen. Hiányzott az ölelése, hiányzott a szuszogása éjszaka, hianyzott a közelsége, a szeretete, a kusza hajtincsei, egyszóval mindene.

- Annyira hiányoztál!
- Szeretlek! - döntötte homlokát enyémenek.
- Csoportöleléééés - rohantak be a fiúk. Sajnos én voltam középen, majdnem megfulladtam.
- Nem kapok levegőőőtt1!
- Bocsi!
- Haver, mi nagyon sajnáljuk, hogy miattunk összevesztetek.
- Niall nem te vagy a hibás, hanem én1 Csak vicceltetek, rossz napom volt.
- Végre bevallottad, hogy te vagy a hibás! - szólalt meg Liam. Mindenki felröhögött.
- Kösz! - mondta Gergő röhögve.
- Nem ehetnénk már? Éhes vagyok!
- Niall, te mikor nem?
- Na! - nyomta be a kamú durcát.


Gyorsan összedobtunk valami ehető kaját, amit egykettőre meg is ettünk.
Miután emberi formát teremtettem magamnak és el is mosogattam, kimentünk a parta.
Annyira jó, hogy megbeszéltűk a dolgokat Gergővel.

Gergő és én.

Kis bolondozás

Csónakozás

Éneklés nekem. Mij megtisztelő! 

Ha tetszett a rész pipáljatok, vagy komiba irjátok le a véleményeteket a részről!  Előre is köszi!

XIII. rész

Október 11.

*Ismeretlen szemszöge*

Már alig várom, hogy találkozhassak vele, és visszakapja!  Mégis, hogy tehette ezt velem?!  Lelépett egy szó nélkűl.  Ki kell találnom valamit, amivel megleckéztethetem!  Soha nem fogja elfelejteni, azt, amit velem tett 2 éve!

Leállatozott, amit soha a rohadt életbe nem fogok megbocsátani neki!  De majd meglátja mit is jelent állatnak lenni!

Majd megfizetsz ezért!  Muháháhá!

*Zayn szemszöge*

Annyira jó volt a tegnapi nap Majával és a legjobb haverjaimmal. Ez egy felejthetetlen élmény, amit soha nem fogok kitörölni az agyamból! 

Az elején nagyon nagy bűntudatom volt, hogy miattunk veszett össze a szerelmes pár. Nem is sejtettem, vagyis sejtettük, hogy ennyire kiakad majd Áron.
Beszélnem kell vele! Tudom, hogy ő nem ilyen valójában! Már nagyon rég ismerem!

Vajon mi üthetett bele?!  Lehet, hogy megcsalta Maját? Jesszus!!   Ilyenre nem is szabadna gondolnom, vagy talán mégis?!
Remélem nem akkora gyökér, hogy lefekütt volna más csajjal. Tudom, hogy még nem feküdt le Majával.  Maja első kapcsolata és nem akarja elrontani ezt. Még tapasztalatlan és szerintem fél, hogy e miatt szakit vele Áron.

*Áron szemszöge*

Nagyon idegesitett az, hogy találkozóm van egy olyan személlyel akit nem akarok soha a rohadt életbe látni, és főleg az, hogy a szerelmemmel összevesztem... Megértem, hogy nem akar és nincs kedve látni vagy aludni, sőt velem egy legkörben lenni!

Elrontottam mindent! Kurva élet!

Rendbe kell hozzam a nagy hibámat!  Remélem Maja megbocsát nekem, de soha nem tudhatja meg mi történt a múltamban!  SOHA!!

*Maja szemszöge*

-Nagyon rendesek vagytok, de hiába fáradoztok!
-Nem is fáradozunk!
-Majd csak eltudok aludni...
-Addig mi sem indulunk nyugovóra, mig el nem alszol, hisz a mi hibánk, hogy összevesztetek Áronnal és nem tudsz aludni. Szerintem már megszoktad azt, hogy valakivel aludni szoktál.
-Nem a te hibátok !De... valakinek nincs kedve velem aludni? - kérdeztem reménykedve
-Ha ezt szeretnéd akkor igen, de kivel?
-Mindegy!  Mind az ötön is jöhettek!
-Leszakadna az ágy!
-De nem!
-De igen!
-De nem!  Nő vagyok, én már csak tudom! - küldtem a fiúk fele egy puszit
-Te nyertél, mint mindig!
-Tudom, de most már aludjunk, mert fáradt vagyok!

**
-Beszélhetnénk? - kérdezte reménykedve Áron
-Szerintem nincs értelme, mert megint csak veszekedés lenne, mint tegnap... Nincs hozzá kedvem!
-Csak hallgass meg!  Kérlek!
-Még átgondolom!
-Ha mégis meghallgatnál a szobámban leszek!
-Rendben!

Fúrcsa érzésem támadt, mintha titkolna valamit. A szemében a megbánás csillogott, de még volt valami, amit nem lehetett leolvasni.
 Á, ez képtelenség!  Ha titkolna valamit elmondaná nekem.... Szerintem.... Remélem!


Sziasztok
Nem szoktam ilyeneket irni, de nagyon szépen köszönöm a 2 rendszeres olvasót és a plusz 700 oldalmegjelenitest, de mégnagyobb lenne az örömöm ha pipálnátok és komiba elmondanátok a véleményeiteket a részről, blogról!
Az az érzésem, hogy nem nagyon tetszik nektek a történet!  Ha majd oda is eljutunk (amit persze nem szeretnek), hogy már senkit se érdekel a blog, akkor abbahagyom!
Köszönök mindent és remélem leirjátok komiba a véleményeiteket , vagy pipáltok!
xXx Iró

XII. rész- folytatás

 *Áron szemszöge*

Mi a franc baja van apámnak is? Miért nem örül annak, hogy végre van egy barátnőm, akit szeretek? Minek kellett felkeresnie megint? Hadjon már békén!  Miatta lettem egy
 szörnyeteg! Soha nem fogom elfelejteni neki, azt amit tett velem!
  Maja soha nem tudhatja meg mi történt velem a múltban, mert szakitana velem. Ő egy érzékeny lány aki nagyon bizik bennem és szeret. Nem akarom megbántani!

*Maja szemszöge*

10 perc múlva már az autóban ültünk. Utazás közben megpróbáltam kiszedni a fiúkból valamit, de túl titokzatosak. Már alig várom, hogy megérkezzünk arra a bizonyos helyre. Vajon hova visznek?

-Itt is vagyunk! - szólalt meg Zayn.

-Végre!  Valaki levenné a szememről a sálat?

Amikor Niall leszedte a szememről a sálat visitozni kezdtem, mivel a fiúk elhoztak egy olyan helyre, ahová mindig is elakartam jutni és kiprobálni.

-Ti komolyan gondoltátok ezt?

-Nem tetszik? - szeppentek meg a fiúk.

-Mindig is elakartam jutni ide! Ezt nem hiszem el! Hogyan hálálhatom meg nektek ezt?

-Sehogy, illetve lenne egy ötletem!

-Mi lenne az? Csak könyörgöm ne az legyen, amire gondolok!

-Nem maradsz még egy hetet itt?

-Csak egy hétre engettek el a suliból!

-Nyugi már!  Nagyon jól ismerjük egymást az igazgató bá'val. Már tegezzük egymást.

-Ti és a diri? Na ne!

-De, de!  Na menjünk már be!

Ezekkel a fiúkkal egy álom. El  sem hiszem, hogy elhoztak arra a helyre, ahova mindig is elakartam jutni. A szüleim soha nem vittek el vidámparkba, de végre eljutottam ide is. Ez életem egyik legjobb napja, amit örökre elraktározom a LEGJOBB NAP A VILÁGON cimű mappámba. 

*Napsi szemszöge*

Annyira hiányzik Maja. Nincs kivel beszélgessek, aki segitsen a felmérőkben, akivel sokat tudnék kacagni, aki ... Nos egy barát, aki meghallgatna.
Rögtön előkaptam a telefonom, kikersemtem a számot, amit felakartam hivni és már tárcsáztam is.

-Mi van már? - szólt bele egy férfi hang. Szerintem Gergő lehetett.
-Valaki milyen morcos! Maja?
-Bizonyára más pasi ágyában fetreng.
-Mi a francról beszélsz? - emeltem fel a hangom. Miről beszélhet ez is?
-Röviden Majával volt egy kis veszekedésem és elrohant. Tuti, hogy az egyik énekessel, vagy mindegyikkel az ágyban hempereg.
-Maja nem ilyen! Soha nem csalna meg téged! Szerintem csak elment sétálni egy kicsit, hogy átgondolja.
-Na persze!
-Szereted?
-Ez kérdés volt?!
-Ha szereted menj keresd meg és beszélj vele! Hidd el, meg fog neked békélni!
-Jól van, szia!
-Végre nem vagy már annyira paraszt!
-Kösz!

Vajon mi történhetett, hogy összevesztek?
Annyira elgondolkoztam, hogy nekimentem egy embernek.

-Ú, bocsi!
-Semmi baj, de legközelebb legyél figyelmesebb! Vannak nállam gonoszabb emberek is!
-Rendben! - mosolyogtam rá. - De most sietnek kell, mert találkozni akarok a barátommal.
-Még összefutunk szerintem! Szia!
-Szia!

Elég fura ez a gyerek!  És honnét veszi, hogy még találozunk?! Soha életemben nem láttam még!
Hm...

Ha tetszett kérlek pipáljatok!

XII. Rész

Október 9.

Már két napja nem irtam. Nem azért, mert nem volt kedvem, hanem ezek a fiúk.. Fiúk?! Inkább ezek az őrűltek kifárasztottak. Nem volt olyan alkalom, hogy ne szivassanak meg. Éjjel-nappal együtt voltunk, szó szerint. Mindig amikor nyugovóra tértem, soha nem tudtam elaludni, mert belopakoztak a szobámba és mindenfélét csináltak. Ugráltak az ágyon, lehúzták a takarót rólam, csikisztek, és még sok más őrűlt dolog. Nem haragszom rájuk, mivel tudom, hogy csak viccelődnek.  

Nagyon hálás vagyok nekik, hogy  két nap alatt, ilyen élményeket szereztek nekem, amit soha az életemben nem fogok elfelejteni. 

-Mi a jó...?! - riadt fel melőllem Gergő. - Mi a francot csináltatok? 

-Szivem, nyugi! Ez csak egy kis tréfa!

-Tréfa?! Mond, te normális vagy, hogy te azt tréfának veszed, ha arra ébredsz, hogy csurom viz vagy, mert ezek a balf*szok leöntöttek?

-Nem csak téged öntöttek le, hanem engem is. 

-De akkor is! Esküszöm hülyék vagytok. Rohadjatok meg mind!

-Te hallod magad?

-Persze! Kimondtam, amit már rég akartam. 

-Miért viselkedsz igy?

-Nem veszed észre, hogy nem kellesz senkinek? Téged mindenki kiakar használni! Aztán, ha összetörték az ici-pici szivedet mész anyucihoz és beárulsz.

-Most lett elegem! A családtagjaimat soha ne vedd a szádra, mert megbánod! Mindenkinek csak parancsolsz!. Azt hiszed te vagy a világ ura?  Mindenkit csak megsértesz  Még csodálkozol, hogy senki sem akar veled járni? Egyfolytába rinyálsz, mint egy anyós. És, hogy tudd, nekem vannak barátaim, akik mellett kitartok. Igaza volt Áronnak, te egy BAROM ÁLLAt vagy! -az utolsó mondatomat már kiabálva mondtam. 

"Nem veszed észre, hogy nem kellesz senkinek? Téged mindenki kiakar használni! Aztán, ha összetörték az ici-pici szivedet mész anyucihoz és beárulsz."

Vajon komolyan gondolta? Tényleg nem is szeretett? Miért mondott ilyeneket? Talán csak mérges? Tényleg csak dicsekedni akart a haverjainak, hogy van végre csaja? Francba ezzel a sok megválaszolhatatlan kérdéseimmel! Még soha senki sem alázott meg annyira, mint ő most.

-Maja... Mi... Mi... Nos... Izé, sajnáljuk!

-Nem akartuk ezt!

-Nem számitottunk rá, hogy igy kifog akadni!

-Hogyan engesztelhetnénk ki?

-Megtudsz valaha bocsátani?

-Fiúk ne ostorozzátok magatokat, hiszen nektek köszönhetően megtudtam Gergő igazi érzéseit. Nem haragszok rátok, sőt hálás vagyok nektek, de inkább beszélgessünk másról!

-Elmegyünk valahova?- kérdezi Zayn.

-Persze, csak lehetne egy kérdesem?

-Természetesen!- szólal meg Niall.

-Mi lenne az?- Louis.

-Nem aludhatok valaki másnál? 

-Ez kérdés volt? Persze, hogy aludhatsz máshol! Akár nállam is.

-Vagy nállam!.

-Nállam is aludhatsz!

-Elég fiúk!  Mindenkinél alszok, csak ne veszekedjetek!  Rendben?

-Rendben!

-Akkor ezt megbeszéltük.

-Igen!

-Basszus, hogy csinájátok ezt?

-Mit?

-Már megint. Egyszerre beszéltek és ugyanazt mondjátok. Ezt gyakoroltátok?

-Túl jól ismerjük egymást, ez a titka.

-Istenem, mennyire boldog vagyok, hogy megismertelek titeket.

-Csoportöleléééééés -kiáltotta Liam.

Majdnem megfulattam, annyira erősen öleltek meg. Olyan kis cukik.

A fiúknak támadt egy ötletük, amit nem akartak elmondani. 

-Hova megyünk?

-Titok! Liam hozd a sálat!

-Hozom!

-Véletlenül nem akartok ágyba vinni?

-Hidd el az lenne az első, amit csinálnánk veled cica!

-Na, de Liam! -kacagtunk fel.

10 perc múlva már az autóban ültünk. Utazás közben megpróbáltam kiszedni a fiúkból valamit, de túl titokzatosak. Már alig várom, hogy megérkezzünk arra a bizonyos helyre, Vajon hova visznek?

-Itt is vagyunk- szólalt meg Zayn.

-Végre!  Valaki levenné a szememről a sálat?

Amikor Niall leszedte a szememről a sálat visitozni keztem ................................

Ha tetszett kérlek pipáljatok!

XI. Rész

Október 7

-Maja!
-Anyu, még öt percet kérek!
-Rendben kislányom!- röhögött fel Gergő.
-Basszus, ez tök ciki! Bocsi!
-Szerintem meg nagyon cuki voltál, de most kellj fel, mert indulunk!
-Hozz nekem kaját, én meg addig összecsomagolok! Niall és a többiek hol vannak?
-Ők már rég felkeltek!- nyomott egy puszit a hajamba.

Elég hamar összecsomagoltam, ahhoz képest, hogy órákon keresztűl is tudok ülni a szekrény előtt, gondolkozva azon, hogy mit is vegyek fel?
Már alig várom ezt a kis utazást. Egy hétig nem lesz suli nekem. Mekkora mázlista vagyok! Erről jut eszembe, hogy anyuékkal nem beszéltem két hete. Biztos aggodnak értem.

-Sziaaa anyuuu!- köszöntem boldogan, hisz hiányzott a hangjuk.
-Maja van valami gond?
-Nem, csak azt akartam mondani, hogy elutazok egy hétre Magyarországból.
-Mi!? De miért? Történt valami?
-Nem, csak nyertem egy ilyen kirándulásféleséget.
-Már értem! És kivel mész?
-Egy pár haverommal.
-Maja!
-Anya nyugi!  Nem kell már rögtön ilyenekre gondolni!
-Vigyázz magadra! Jó szorakozást!
-Köszi, szia!


Pont most lépett be Gergő.

-Kivel beszéltél?
-Honnét veszed, hogy beszéltem valakivel?- kérdeztem.
-Mert hallottam!
-Áhá!  Szóval te hallgatóztál!
-Én?! Dehogy!
-Ne kamuzz! - vetettem rá magamat. Olyan nagy lendülettel, hogy Gergővel a földre zuhantunk.
-Azt tudtam, hogy a szerelem csodákra képes, de, hogy ennyire is tud fájni, na  azt nem! -
A kacagásunkból csókcsata lett.

-Ú, bocsi!
-Bakker mindig a legjobb pillanatban ront ránk valaki! - mosolygott Gergő.
-Bocs, de jöttem szólni, hogy a gépűnk egy és fél óra múlva indul. Szedjétek a lábatokat!
-Mindját indulhatunk Niall, csak még eszek!
-Rendben!  Tudjátok, hogy hol kaptom meg.

* 5 órával később*

-Nem tudom elhinni, hogy Nagy-Britanniába vagyok, veletek a leghiresebb bandával a Földőn!
-Pedig itt vagy Maja, de most induljunk, mert éhes vagyok.
-Niall te mikor nem vagy az?

Körülbelűl egy fél órát kocsikáztunk, amikor egy hotel előtt  leparkolt Zayn.

-Apám, de nagy hotel!
-Az!
-Megvannak a szobakulcsok! Gyertek!

Egy hatalmas lakásféleségbe léptünk be, ami a kilencedik emeleten van. Annyira jó!

-Na szóval három szoba van. Valaki menjen le kajáért, mi addig eldöntjük, ki kivel alszik!
-Én lemegyek kajáért!
-Megyek én is!- mondta Niall.

Amiután rendeltűnk valami ehető kaját a szobánkba, beszáltunk a liftbe. Csak mi ketten voltunk a liftben.

-Mi a ...?- kérdeztem megijjedve, mivel a lift megállt, sötétség lett.
-Nincs áram... Térerő sincs.
-Niall én félek!
-Ne félj!- ölelt át.

Egy jó pár óra elteltével  még mindig a liftben voltunk. Sokat beszélgettem Niallal. Jobban megismertem őt, és a többi bandatagot is. Olyan kedvesek!

-Álmos vagyok.
-Gyere bújj ide!



Kérlek pipáljatok!

X. Rész

-Folytatás-

-Nagyon köszönjük nektek One Direction! -mondta az egyik 12.-es angolul. - Meg is van a bálkirály és királynő. Megkérném a One Directoin bandatagjait, hogy adják át a nyerteseknek az oklevelet, nyereményt és dijjakat. A nyertes nem más, mint..........

Annyira utálom, amikor húzzák az időt, tudva a választ. 

-Na szóval a nyertes........ Kiss Csenge és a partnere Benedek László. Gratulálok!

-Hogy mi van!!??? El sem hiszem!  Ááááá! Nyertem!  Nyertem! Háhá lúzerek!

-Kérlek gyert.... Várjatok csak egy kicsit. Most kaptam az értesitést, hogy még kaptak 3 szavazatot, amit nem számoltak bele igy más lett a nyertes. Vajon ki lehet az? 

-Nemááár. Hogy képzeled ezt? Én vagyok a nyertes, te hülye bemondó!  Én vagyok a nyertes!  Hallod?

-Nyugodj már le kérlek!

-Nem! -kezdte el ráncigálni a bemondót Csenge.

-Őrők tudjátok mi a dolgotok! Köszönom!

-Ezt még megbánod te kis köcsög!  Eresz már el!

Nagy nehezen kivitték Csengét és a csatlosait, mivel ők is cirkuszt rendeztek. Hogy lehet ennyire leégetni magadat több száz ember előtt!? A megoldás nem más, mint Csenge. Hihetetlen egy csaj be kell vallani. Szánalmas!

-Na szóval a nyertes Gál Maja és a haverom, Varga Gergő. Kérlek gyertek fel ide mellém a szinpadra!

-Gergő most álmodom?

-Nem édes! Ez a valóság! Gyere add a kezed és menjünk fel!

-Haver, nem is tudtam, hogy ilyen dögös csajod van. 

-Kuss legyen! Ez a szépség csak az enyém! - pacsiztak le.

-Na szóval megkérném a One Direction banda tagjait, hogy adják át a nyereményeket!

Elindult felém 5 fiú. Elég cukik voltak, mit ne mondjak. 

Nem is tudom elhinni, hogy nyertem! Én!? Ez szinte lehetetlen. 

-Hali. Nagyon örülünk, hogy ti nyertétek meg és, hogy megismerhettünk! - mondta talán Niall, a szöszi.

-Szerintem meg is bolondultunk volna velűk egy hétig.

-Mi!? De miért bolondultatok volna meg?

-Zayn mond már el a meglepetést!

-Na szóval, az előbb arról beszéltem, hogy ti ketten eljösztök velünk egy hétig ilyen kirándulásfélére.

-Neeemááár! - mondtam a sirás határán. Nem a szomorúság miatt sirtam, hanem a boldogság miatt. Ez nem történhetet meg velem! Csak álmodom! Valaki ébresszen már fel! Most!!

-Erre az egy hétre holnapig el kell készűlődjetek, mivel holnap indulunk!- mondta Harry. 

-De várjatok kedves emberek!- szólt bele Gergő a mikrofonba.- Van egy kis meglepetésem Majának! DJ zenét kérek!

Elindult egy zene. Ezt nem hiszem el!  A kedvenc Green Day zenémet kezte el énekelni, a Holiday-t. Mondtam már mennyire szeretem?

Amikor befejezte az éneklést a nyakába ugrottam és szenvedélyesen megcsókóltam.

-Köszönöm! Szeretlek!

-Én is! -fúrta fejét a vállamba.

-Haver, szerintem menjetek szobába, mig el nem fajulnak a dolgok! -szólt bele a mikrofonba a 12.-es bemondó. Mindenki felkacagott.

Ezután lementünk a szinpadról egyenesen le a büfébe, ahol elkezdtük megbeszélni az infórmációkat a kirándulásról. Ez annyira jó. Nagyon kedvesek ezek a srácok. Az egész éjjelt átbeszéltük.

Itt egy jó barátság kezdete kezdődik szerintem!

Kérlek pipáljatok és komizzatok is, hogy tudjam tetszik-e a történet, amit irok! :)
Ha nem tetszik abbahagyom!

X. Rész

-Napsii!

-Mi van? Hadjál már aludni!

-Tudod, hogy hány óra van?

-Nem.

-13 óra. 

-Bakker!  Még van 3 óránk. Gyorsan menjünk le enni és kezdjünkk készülődni!

-Rendben!

Ahogy kikeltünk az ágyból rohantunk lefele a büfébe. Kikaptuk a kaját. Gyorsan leültünk és enni keztünk.

-Csá csajok. Maja cuki a pizsid.

-El ne olvadj a látványtól!

-Most mi van?

-Hát drága Levikém nincs semmi közöd hozzá! Na pusz!

Felálltam és faképnél hagytam Levit. Nincs semmi kedvem vele társalogni. 

Gyorsan megfürödtem, majd megszáritottam a hajam. Napsi pont ekkor jött be a szobába. Nem kérdezett semmit a viselkedésemről csak bement lefürödni.

Fél óra múlva már együtt készülődtünk.

-Napsi, szerinted göndör vagy egyenes legyen a hajam?

-Szerintem göndör. Múltkor nagyon jól néztél ki göndör hajjal.

-Okii!

Röpke 2 óra alatt kész is lettünk. Éppen leültünk beszélgetni, mikor kopogtak.

-Gyere!- kiáltottuk egyszerre Napsival.

-Sziasztok. Maja tudunk beszélni egy kicsit?

-Persze, de baj van Gergő?

-Nincs semmi, csak azt akartam kérdezni, hogy lennél a párom a bulin?

-Ez kérdés volt? Hát persze! -leheltem csókót ajkaira.

-Nos indulhatunk?

-De korán van még.

-Milyen korán? 10 perc múlva lent kell lenni.

-Már? 

-Ja. Nem szólsz Napsinak?

-De!

Igy már 4-en indultunk a tornaterem fele. Napsi, Ervin, Gergő és én. Még egy kicsit beszélt az igazgagtó majd kezdetét vette a buli. Nagyon jó zenéket tettek be.

-Kedves egybegyültek. Most következik a bálkirály és bálkirálynő kiválasztása. A gólyákat szeretnek látni a partnereikkel a táncparketten. Szavazni csak 10-ig lehet.  Mindenkinek drukkolok. És azt elfelejtettük mondani, hogy lessz egy kis meglepetésünk is. Nem is húzom az időt. DJ zenét! 

Ezzel egy lassú szám kezdődőtt. Gergővel táncoltam. Annyira jól éreztem magamat vele. Olyan jó, hogy van valakim akire számithatok, de komolyan! Vele boldog vagyok!

Annyira hamar eltelt az idő. Már 10 óra volt.

-A szavazást ezennel lezárjuk. Amig osszeszámoljuk a szavazásokat, addig jöjjön a meglepetés. A szinpadon nem más, mint a One  Direction!!!

Minden csaj sikoltozni kezdett. Elég jól énekeltek szerintem. Nem nagyon hallgatok ilyen zenéket, de szerintem tök jól énekeltek. Miután vége lett a dalnak megtapsoltuk őket. 

-Nagyon köszönjük nektek One Direction! -mondta az egyik 12.-es angolul. - Meg is van a bálkirály és királynő. Megkérném a One Directoin bandatagjait, hogy adják át a nyerteseknek az oklevelet, nyereményt és dijjakat. A nyertes nem más, mint..........

Ha tetszett kérlek pipáljatok! Köszönöm!

IX. Rész

Október 3- Csütörtök

-Mint montam nektek gyerekek lesz gólyabál. Eddig még nem tudtuk mikor legyen az időpont, de a tanárokkal tegnap leültünk és megbeszéltük. Arra jutottunk, hogy holnap lessz megtartva. Szóval, holnap nem lessz tanitás, mivel a 10-12 nektek szervezi a bulit, amibe a tanárok is besegitenek.

E okból holnap nem kell jöjjetek órákra, de lessz időtők megvenni a ruhákat, szépiteni magatokat,stb.. Elvárom, hogy viselkedjetek normálisan!-közölte velünk az oszink. - Azt még elfelejtettem mondani, hogy ma csak 11-ig lesznek óráitok. Könyörgöm birjatok ki még 1 órát idétlenkedés nélkül. Rendben?

-Igenis kapitány -szólalt meg Robi a mókamester. Mindenkiből kitört  nevetés.
Nem is emlitettem, hogy az oszink nagyon kedves és vicces, de tud komoly is lenni.

*Órák után*

-Szia édesem!

-Szia Gergő! - lehelt egy csókót ajkaimra - Képzeld, hamarabb elengedtek. Nincs kedved egy kicsit deszkázni?

-Sajnálom, de nem lehet!

-Mi? De miért?

-Csak. De most kell menjek!

Elment. Mit csináltam neki, hogy igy viselkedik velem? Valami rosszat mondtam neki? Talán megbántottam? Miért ráz le? Talán találkozója van egy lánnyal? Megcsal?  Miért vam ennyi megválaszolhatatlan kérdésem? Gondolataimból Áron zökkentett ki.

-Maja!  Minden rendben?

-Mi? Ja persze csak...

-Mi a baj?

-Nem akarok beszélni erről.

-Ha netán meggondolnád magad, akkor nekem elmondhatod. De hé!   Nincs kedved kimenni valahova? Például deszkázni?

-Nem tudok deszkázni

-Most szivatsz mi? Láttalak deszkázni, meg a tesód is mondta.

-Francba! Neked nem lehet hazudni! - mosolyogtam rá.

-Nem biza!

15 perc múlva már deszkáztunk. Annyira jó, hogy számithatok valakire, aki nem csak kihasználni akar. Igaz,  hogy az elején csak veszekedtünk, de az már a múlt. Szerencsére megbeszéltük és barátok vagyunk. 

Csomó trükköt lenyomtunk mig meg nem szólalt a telefonom.

-Ki az?

-Gergő!

-Nem veszed fel? 

-Nem, mert megbántott. Hadd érezze magát jól a társaságom nélkül!

-Szerintem nagyon jó társaság vagy, ne búsúlj! És hagyd el a francba! Van kedved pizzázni?

-Persze!  Mindjárt kilyukad a hasam.

*Pár órával később*

Éppen az udvaron beszélgettünk Áronnal mikor valaki a hátamra ugrott.

-Mi a ..? Napsi?

-Áááá!   Már aggottam érted! Az előbb jött fel Gergő  a szobánkba. Nagyon mérges volt. Mi történt? Minden rendben?

-Figyú.. Ne itt beszéljük meg oké? Inkább menjünk ruhát venni a bálra és elmondom.

-Oké. Szia Áron.

-Szasztok'!

-Szia! - öleltem meg.

Csomó mindenről beszéltünk. Pasikról, ruhákról, sminkről,stb... Tudjátok, amikről a lányok szoktak beszélni. 

Majdnem minden üzletbe bementünk mig meg nem találtuk a tökéletes ruhát, cipőt, sminket és ékszert is.

A koliba érkezve megláttam Gergőt. Próbáltam észrevétlenül felmenni a koliba, de nem sikerült. A francba!

-Maja!

-Hadj békén!

-Kérlek állj már meg! Adj 1 percet! 

-1 perced van. Hallgatlak!

-Sajnálom, hogy leráztalak! Tudom, hogy bunkó voltam, de ennek van egy oka is.

-Mi az oka? Hogy megcsalj? Kössz ebből nem kérek!

-Kérlek hallgas végig! Azért viselkedtem igy, mert van holnap egy meglepetésem és ma még a bulit beszéltük meg. Kérlek ne haragudj!

-Akkora egy bunkó vagy, de azért szeretlek. Többet ne csinálj ilyet! Megértetted?

-Igen, de nincs kedved nállam aludni?

-Nem is tudom!

-Kérlek! - csókólt meg.

-Csak, ha kapok még 1 ilyen csókót!

-Nem csak egyet kapsz, hanem milliót!

Igy fogok holnap kinézni:

                    A ruhám

A cipőm

                Karkötőm

                                     Sminkem                                 

                                                                     Nyakláncom

 

VIII. Rész

    

   -folytatás-   

                                                                  *Maja szemszöge*

-Felelsz vagy mersz?

-Merek.

-Akkor csókóld meg a pasidat, de rögtön, mert egész nap erre vártam!- Gergő felé mentem és megcsókóltam. Kábé 3 percig csókóloztunk mikor megszólalt Napsi- Na jó elég. Még szükségem lessz a barátnőmre! -Mindenki felröhögött.

Most én forgattam. Levire mutatott.

-Nos Levi, mersz vagy mersz?

-Hmm... Merek!

-Akkor - csaptam össze a kezem, mivel jön a kiss bosszúm- menj le az udvarra és kezdj el énekelni!

-Csak ennyi?

-Egy szál boxerben!

-Érted bármit cica... - kacsintott rám.

Mindenki lement és Levi belekezdett feladatába, de ekkor  kijött az igazgató. Rohanni keztem, utánnam mindenki, csak Levi maradt ott lefagyva

-Kisfiam, mégis mit képzelsz magadról? Indulj el azonnal a szobádba!  Most!

-Ezért még megfizetsz drága Maja! - küldött felém egy kaján mosolyt - Most én forgatok!

-A francba!  -  az üveg rám mutatott.

-Csak merni szabad!

-Oké!

-Hm...- gondolkodott- Meg is van! Add ide az öszzes bikinidet!

-Mivan? - röhögtem fel

-Add most ide! 

-Rendben, csak várj keressem meg!  Tessék!

-Ez tökéletes!

-Mivan? Szerintem ez nem férne rád és ez a kedvencem. Nem veheted fel!

-Nem én fogom felvenni hanem te és divatmutató lessz!

<----Ezt választotta ki Levi. 

Kis idő múlva átöltöztem és bementem. Mindenki elcsendesedet és rám figyeltek.

-Bazd meg Maja, nagyon csinos vagy. Gergő nem adod nekem egy éjszakára?

-Haver te hülye vagy. Ő az enyém

-Maja nem szeretnél egy jó kis éjszakát? - kérdezte Zoli, Gergő szobatársa és egyben legjobb haverja is. A válaszom pedig egy boxolás a vállába.

-Bakker de csontos ujjad van!- orditott fel.

-Esetleg nem kérsz még?

-Nem!

-Haver ezért ne húzz ujjat a csajommal, mert megjárod!

Még egy kicsit játszottunk, amig be nem alutt mindenki. Csak én nem aluttam. Nem tudom miért de nem tudtam aludni. Kikeltem az ágyamból és szép óvatosan lementem a moziszobába.

-Csá!

-Szia!

-Mit keresel itt?

-Nem tudok aludni, és te?

-Én sem. Leülsz? - kérdezte Áron mosolyogva.

-Csak  ha szabad. És mit fogunk csinálni?

-Horror?

-Azt nem. Nagyon félős vagyok

-Ne félj! Melleted leszek!

-Legyen! -montam 

Beinditotta a filmet. Alig nézzük egy fél órája de én máris be vagyok szarva.

-Neee  -fúrtam bele a fejem Áron mellkasába. Hm... Milyen jó illata van és milyen izmos. Mire gondolok már megint!?

-Nyugii!

Nagy nehezen vége lett a filmnek.

-Hála Istennek! Soha többet nem nézek veled horrort!

-Azért szerintem tök jó volt. 

-Ha nem tudok aludni a film miatt akkor meglakolsz érte!

-Rendben. De mivel is? 

-Még kitalálom!

-Talán majd felfogsz hivni, hogy  az ágyadba kell aludjak, mivel nem szeretnéd, hogy  a szörnyek ne faljanak fel,!

-Álmodj királyfi!

3 percen keresztül csak bámultuk egymást. Elég kinosnak tartottam ezt a csendet, ezért megszólaltal:

-Áron!

-Igen? Van valami baj?

-Nincs, csak kérdezhetek valamit?

-Persze!

-A suliba miért vagy olyan gonosz velem?

-Hááát... izééé... Nemtom. Nem beszélünk valami másról?

-Lehetünk barátok? Annyira nem szeretem, ha valakivel haragban vagyok.

-Legyen.- de láttam, hogy egy kicsit elszomorodik. Talán érez irántam valamit? 

                                                                  *Áron szemszöge*

"Hosszú éjszakám lessz"- gondoltam magamban, mivel nem tudtam aludni. E okból lementem a moziszobába filmezni. Kis idő múlva zajt hallottam. Az ajtó irányába néztem, ahol megláttam Ő-t. Olyan kis édes volt a pizsijében. 

Pár pelc múlva már együtt néztünk egy horror filmet. Annyira tetszett amikor megijedt és a mellkasomba fúrta a fejét. Alig tudtam türtöztetni magamon, hogy ne csókóljam meg, de nem szabad!  Barátja van! Sajnos!

Elcsesztem az egészet! Ha nem ijjesztem el mellőlel, akkor talán Ő az enyém lehetne, de nem. Egy barom vagyok! Meg kell szerezzem magamnak!! Csak vele teljes az életem!  Mikor a közelembe van fúrcsa érzés kap el. Csak most jöttem rá igazán mit is érzek iránta. SZERETEM, KÜZDENI FOGOK ÉRTE!!

Ha tetszett kérlek pipáljatok!