XII. Rész
Október 9.
Már két napja nem irtam. Nem azért, mert nem volt kedvem, hanem ezek a fiúk.. Fiúk?! Inkább ezek az őrűltek kifárasztottak. Nem volt olyan alkalom, hogy ne szivassanak meg. Éjjel-nappal együtt voltunk, szó szerint. Mindig amikor nyugovóra tértem, soha nem tudtam elaludni, mert belopakoztak a szobámba és mindenfélét csináltak. Ugráltak az ágyon, lehúzták a takarót rólam, csikisztek, és még sok más őrűlt dolog. Nem haragszom rájuk, mivel tudom, hogy csak viccelődnek.
Nagyon hálás vagyok nekik, hogy két nap alatt, ilyen élményeket szereztek nekem, amit soha az életemben nem fogok elfelejteni.
-Mi a jó...?! - riadt fel melőllem Gergő. - Mi a francot csináltatok?
-Szivem, nyugi! Ez csak egy kis tréfa!
-Tréfa?! Mond, te normális vagy, hogy te azt tréfának veszed, ha arra ébredsz, hogy csurom viz vagy, mert ezek a balf*szok leöntöttek?
-Nem csak téged öntöttek le, hanem engem is.
-De akkor is! Esküszöm hülyék vagytok. Rohadjatok meg mind!
-Te hallod magad?
-Persze! Kimondtam, amit már rég akartam.
-Miért viselkedsz igy?
-Nem veszed észre, hogy nem kellesz senkinek? Téged mindenki kiakar használni! Aztán, ha összetörték az ici-pici szivedet mész anyucihoz és beárulsz.
-Most lett elegem! A családtagjaimat soha ne vedd a szádra, mert megbánod! Mindenkinek csak parancsolsz!. Azt hiszed te vagy a világ ura? Mindenkit csak megsértesz Még csodálkozol, hogy senki sem akar veled járni? Egyfolytába rinyálsz, mint egy anyós. És, hogy tudd, nekem vannak barátaim, akik mellett kitartok. Igaza volt Áronnak, te egy BAROM ÁLLAt vagy! -az utolsó mondatomat már kiabálva mondtam.
"Nem veszed észre, hogy nem kellesz senkinek? Téged mindenki kiakar használni! Aztán, ha összetörték az ici-pici szivedet mész anyucihoz és beárulsz."
Vajon komolyan gondolta? Tényleg nem is szeretett? Miért mondott ilyeneket? Talán csak mérges? Tényleg csak dicsekedni akart a haverjainak, hogy van végre csaja? Francba ezzel a sok megválaszolhatatlan kérdéseimmel! Még soha senki sem alázott meg annyira, mint ő most.
-Maja... Mi... Mi... Nos... Izé, sajnáljuk!
-Nem akartuk ezt!
-Nem számitottunk rá, hogy igy kifog akadni!
-Hogyan engesztelhetnénk ki?
-Megtudsz valaha bocsátani?
-Fiúk ne ostorozzátok magatokat, hiszen nektek köszönhetően megtudtam Gergő igazi érzéseit. Nem haragszok rátok, sőt hálás vagyok nektek, de inkább beszélgessünk másról!
-Elmegyünk valahova?- kérdezi Zayn.
-Persze, csak lehetne egy kérdesem?
-Természetesen!- szólal meg Niall.
-Mi lenne az?- Louis.
-Nem aludhatok valaki másnál?
-Ez kérdés volt? Persze, hogy aludhatsz máshol! Akár nállam is.
-Vagy nállam!.
-Nállam is aludhatsz!
-Elég fiúk! Mindenkinél alszok, csak ne veszekedjetek! Rendben?
-Rendben!
-Akkor ezt megbeszéltük.
-Igen!
-Basszus, hogy csinájátok ezt?
-Mit?
-Már megint. Egyszerre beszéltek és ugyanazt mondjátok. Ezt gyakoroltátok?
-Túl jól ismerjük egymást, ez a titka.
-Istenem, mennyire boldog vagyok, hogy megismertelek titeket.
-Csoportöleléééééés -kiáltotta Liam.
Majdnem megfulattam, annyira erősen öleltek meg. Olyan kis cukik.
A fiúknak támadt egy ötletük, amit nem akartak elmondani.
-Hova megyünk?
-Titok! Liam hozd a sálat!
-Hozom!
-Véletlenül nem akartok ágyba vinni?
-Hidd el az lenne az első, amit csinálnánk veled cica!
-Na, de Liam! -kacagtunk fel.
10 perc múlva már az autóban ültünk. Utazás közben megpróbáltam kiszedni a fiúkból valamit, de túl titokzatosak. Már alig várom, hogy megérkezzünk arra a bizonyos helyre, Vajon hova visznek?
-Itt is vagyunk- szólalt meg Zayn.
-Végre! Valaki levenné a szememről a sálat?
Amikor Niall leszedte a szememről a sálat visitozni keztem ................................
Ha tetszett kérlek pipáljatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése