IX. Rész
Október 3- Csütörtök
-Mint montam nektek gyerekek lesz gólyabál. Eddig még nem tudtuk mikor legyen az időpont, de a tanárokkal tegnap leültünk és megbeszéltük. Arra jutottunk, hogy holnap lessz megtartva. Szóval, holnap nem lessz tanitás, mivel a 10-12 nektek szervezi a bulit, amibe a tanárok is besegitenek.
E okból holnap nem kell jöjjetek órákra, de lessz időtők megvenni a ruhákat, szépiteni magatokat,stb.. Elvárom, hogy viselkedjetek normálisan!-közölte velünk az oszink. - Azt még elfelejtettem mondani, hogy ma csak 11-ig lesznek óráitok. Könyörgöm birjatok ki még 1 órát idétlenkedés nélkül. Rendben?
-Igenis kapitány -szólalt meg Robi a mókamester. Mindenkiből kitört nevetés.
Nem is emlitettem, hogy az oszink nagyon kedves és vicces, de tud komoly is lenni.
Nem is emlitettem, hogy az oszink nagyon kedves és vicces, de tud komoly is lenni.
*Órák után*
-Szia édesem!
-Szia Gergő! - lehelt egy csókót ajkaimra - Képzeld, hamarabb elengedtek. Nincs kedved egy kicsit deszkázni?
-Sajnálom, de nem lehet!
-Mi? De miért?
-Csak. De most kell menjek!
Elment. Mit csináltam neki, hogy igy viselkedik velem? Valami rosszat mondtam neki? Talán megbántottam? Miért ráz le? Talán találkozója van egy lánnyal? Megcsal? Miért vam ennyi megválaszolhatatlan kérdésem? Gondolataimból Áron zökkentett ki.
-Maja! Minden rendben?
-Mi? Ja persze csak...
-Mi a baj?
-Nem akarok beszélni erről.
-Ha netán meggondolnád magad, akkor nekem elmondhatod. De hé! Nincs kedved kimenni valahova? Például deszkázni?
-Nem tudok deszkázni
-Most szivatsz mi? Láttalak deszkázni, meg a tesód is mondta.
-Francba! Neked nem lehet hazudni! - mosolyogtam rá.
-Nem biza!
15 perc múlva már deszkáztunk. Annyira jó, hogy számithatok valakire, aki nem csak kihasználni akar. Igaz, hogy az elején csak veszekedtünk, de az már a múlt. Szerencsére megbeszéltük és barátok vagyunk.
Csomó trükköt lenyomtunk mig meg nem szólalt a telefonom.
-Ki az?
-Gergő!
-Nem veszed fel?
-Nem, mert megbántott. Hadd érezze magát jól a társaságom nélkül!
-Szerintem nagyon jó társaság vagy, ne búsúlj! És hagyd el a francba! Van kedved pizzázni?
-Persze! Mindjárt kilyukad a hasam.
*Pár órával később*
Éppen az udvaron beszélgettünk Áronnal mikor valaki a hátamra ugrott.
-Mi a ..? Napsi?
-Áááá! Már aggottam érted! Az előbb jött fel Gergő a szobánkba. Nagyon mérges volt. Mi történt? Minden rendben?
-Figyú.. Ne itt beszéljük meg oké? Inkább menjünk ruhát venni a bálra és elmondom.
-Oké. Szia Áron.
-Szasztok'!
-Szia! - öleltem meg.
Csomó mindenről beszéltünk. Pasikról, ruhákról, sminkről,stb... Tudjátok, amikről a lányok szoktak beszélni.
Majdnem minden üzletbe bementünk mig meg nem találtuk a tökéletes ruhát, cipőt, sminket és ékszert is.
A koliba érkezve megláttam Gergőt. Próbáltam észrevétlenül felmenni a koliba, de nem sikerült. A francba!
-Maja!
-Hadj békén!
-Kérlek állj már meg! Adj 1 percet!
-1 perced van. Hallgatlak!
-Sajnálom, hogy leráztalak! Tudom, hogy bunkó voltam, de ennek van egy oka is.
-Mi az oka? Hogy megcsalj? Kössz ebből nem kérek!
-Kérlek hallgas végig! Azért viselkedtem igy, mert van holnap egy meglepetésem és ma még a bulit beszéltük meg. Kérlek ne haragudj!
-Akkora egy bunkó vagy, de azért szeretlek. Többet ne csinálj ilyet! Megértetted?
-Igen, de nincs kedved nállam aludni?
-Nem is tudom!
-Kérlek! - csókólt meg.
-Csak, ha kapok még 1 ilyen csókót!
-Nem csak egyet kapsz, hanem milliót!
Igy fogok holnap kinézni:
A cipőm
Karkötőm
Sminkem
Nyakláncom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése