Merjünk boldogok lenni, ez a legszebb bátorság.

Kérlek pipáljatok a végen :)

VII. Rész

*Áron szemszöge*

-Máshol nem tudjátok nyalni-falni egymást?- kérdeztem flegmán miközben elmentem Maja és Gergő mellett.- Szánalms vagy drága Majácska. Egyik pasit cseréled a másik után.

-Nincs jobb dolgod, mint beleszólni a magánéletünkbe? Húzzál a francba. Még neked van nagy szád, aki majdnem megvert egy lányt? Miféle ember vagy?- kérdezte az a barom Gergő. Majdnem lekevertem neki egy pofot, de előbb Majára néztem, akinek szemében félelmet láttam. Tőlem félt. Majdnem megvertem, azt akit... akit hogy mondják annak a szónak? Olyan nehéz még rá gondolni is. Hogy lehetek ilyen állat???? Nem hiszem el Nem birom nézni őket Elüldőztem magam mellők azt a lányt, aki lehetett volna a legjobb barátnőm....

*Gergő szemszöge*

Úgy felidegesitett ez a gyerek. Alig szerzem meg azt a lányt, akivel érdemes élni, most meg tönkre akar tenni. Nem elég, hogy mindig keresztbe tett nekem a ''Barátnő keresése'' akciókban is, most meg ez is? Majd elintézem én ezt a gyermeket.

Nagyon sokat szenvedett miatta Maja. Nem szeretném, hogy szomorú legyen. Mikor közelébe van ez a srác mindig sirás határán van szegény. Megakarom védeni akár az életem árán is, csak tudjam, hogy biztonságba van.

*Maja szemszöge*

Nem értem, miért ilyen velem Áron. Mit csináltam neki? Zavarja, ha boldog vagyok?

-Áron, kérlek ebből elég! Az elején még normális voltál velem. Mit csináltam, hogy ezt érdemlem? Ha elmondod hidd el segitenél magadon és nekem is!

-Hagyjál már a szarba. Minek lenne szükségem pont rád? Te egy r*banc vagy, aki minden helyes pasi után szalad. De, hogy tudd édesem nem kellesz te majd senkinek. Majd meglátod, hogy Gergőnek sem fogsz kelleni.- kacsintott rám, majd ott hagyott lefagyva.

-Miért kapom ezt mindenkitől? Egerben is utált mindenki, most meg itt is! Elegem van mindenkiből és mindenből!- Elakartam rohanni, de Gergő elkapta a karom és magához húzott. A franca. milyen gyors!

-Ne sirj életem! Annyira mérges vagyok, mikor szomorúnak látlak és nem tudok ez ellen semmit sem csinálni!- nyomott egy puszit a homlokomra, de ekkor automatikusan megcsókoltam. Ebben a csókban minden érzelem benne volt.Olyan szenvedélyesen csókól! Nagyon szeretem ŐT!! Szerintem Ő lessz a jővőm. Mindent meg kell tegyek, hogy ne veszitsem el!

*Később (órák után)*

-Szia édes. Nincs kedved jönni deszkázni?

-Áááá Honnét tudtad, hogy deszkázom?

-A tesodtól.

-Mi?? Honnan ismered?

-Osztálytársam! Amugy meg ő kért meg, hogy hivjalak el téged is, mert a haverokkal megyünk ki.

-Jujj de jó! - mondtam miközben a nyakába ugrottam. Felemelt és a fenekemtől fogva fogott.

Csokcsatáinkat a tesóm, Peti zavarta meg.

-Bezzeg az én nyakamba soha nem ugrottál!!

-Neked is szia bátyus. Te nem vagy ilyen erős.

-Hahh... jó vicc!

-Bátyus, ne most kezd! Menjünk már deszkázni!