Merjünk boldogok lenni, ez a legszebb bátorság.

Az elején még azt szeretém kérni tőletek, hogy pipáljatok! Előre is köszönom!

Jó olvasast! Sok puszi :*** <3

XxxAntó

VI. Rész

        Elég rég nem voltam. Kábé 2 hete nem irtam, mivel nem történt semmi érdekes az elmúlt napokban és nem akartalak untatni az unalmas napjaimmal, ellenben a mai nappal. Ma volt életem egyik legjobb napja.

Mivel ma szombat van gondoltam lazitok. 

Lementem a büfébe enni. A büfében megláttam Gergőt, aki éppen evett. A háta mögé lopakodtam és lefogtam a szemét.

-Ki vagyok? -kérdeztem nem az igazi hangomon, kcsit nyávogva, mint a cicababák.

-Hm... Nem is tudom. Talán a macskám.- mondta mire felröhögtem. Elvettem a kezeimet, hogy lásson. Felállt, megölelt és kihúzta nekem a széket. Hirtelen rosszul lettem és elkeztem rohanni a lány mozsdó fele. Amikor beértem összerogyott alattam a lábam, leestem, de ekkor hirtelen kicsapodót a a fűrdő ajtó és Gergő lépett be. Látta, hogy nem vagyok jól ezért az ölébe vett és bevitt a szobájába, majd letett az ágyába. Mondtam már mennyire jó illata van? Nagyon szeretem!

-Jól vagy?- ült le mellém aggódva. Annyira kis cuki amikor aggódik. Az elmúlt napokban mindig vele lógtam és a haverjaival. Nagyon kedvesek az osztálytársai.

-Ühüm. -mondtam mosolyogva, mivel a közelében boldog vagyok, biztonságban érzem magam.

-Biztos?- kérdezte miközben beletúrt kusza hajszálaiba

-Persze, csak van amikor hirtelen rosszul vagyok.

-Van kedved eljönni velem a moziba?

-Perszeeeee!!! - nyújtottam el az ''e'' betűt. - Mit nézünk meg?

-Arra gondoltam, hogy elmehetnénk megnézni a Halálos iramban 7-et, mert nagyon kiváncsi vagyok rá.

-Úúúú.... arra én is! Menjünk most azonnal!

-Divatba jött a pizsiben mászkálás a városban? Még nem hallottam erről -mondta 1000 wattos mosollyal.

-Még igy is elmennék, csak hogy lássam a filmet, és ........ -itt már nem folytattam, mert nem akartam elmondani, amit érzek iránta. Biztos nem szeret engem.

-De mi? Tudod nekem mindent elmondhatsz!

-Félek!

-Tudod mit? Én elmondom, amit érzek és majd te is rendben? - gyorsan verni kezdett a szivem.

-Nos... Az első suli nap. Még emlékszel?- bolintottam- Amikor megpillantottalak tudtam, hogy meg kell ismerjelek. Aznap nem tudtam aludni semmit, mivel egész végig gondolkoztam azon , hogy lenne-e esélyem nállad? Van e pasid? Barátok lehetnénk? Egyszóval mindenen, ami veled kapcsolatos. Arra jutottam, hogy barátkozni fogok veled és lessz, ami lessz. Amikor a karjaimba elaludtál azon az estén, amikor az a hülye Áron megbántott akkor jöttem rá igazán, hogy beléd szerettem. A közeledbe mindig pillangok repkedtek a hasamban, mindig mosolyogtam. Bearanyoztad a napjaimat. NEM TUDOK NÉLKÜLED ÉLNI!! - ennél a mondatánál lefagytam. Mivan??? Szerelmes belém???

-Most te jössz! - mondta. Elkeztem közeledni hozzá és ekkor megcsókoltam. Szerintem ez a legjobb válasz az érzéseimre. Visszacsókolt. Kábé 3 percig ülhettünk ölelkezve miközben csókolóztunk, majd elváltunk egymástól zihálva.

-Szeretlek- suttogtam. Erre mosolyogni kezdet és egy újjab csókót lehelt ajkaimra. Annyira szeretem

-Most akkor mi járunk? -kérdeztem boldogan.

-Csak ha te szeretnéd!

-Igeeeeeen, de most nincs semmi kedvem elmenni moziba. Azt szeretném, hogy kettesben legyünk és itt üljünk.

-Ahogy akarod életem. De akkor mit szeretnél csinálni?

-Nem megyünk át a haverjaidhoz? Nagyon megkedveltem őket. Tök cukik.

-Csak el ne lopjanak tőlem. Nem birnám ki azt, hogy már az első nap ellopjanak tőlem.