Merjünk boldogok lenni, ez a legszebb bátorság.

Az elején még megszeretném köszönni a barátnőmnek az ötleteit  és a támogatását is.
Szeretés van Eme :* <3

V. Rész

      Tegnapi napom nagyon jó volt. Nagyon kedves srác ez a Gergő. Hm.. Lehet lessz valami köztünk. Mire gondolok már megint???

A mai napomról nincs szavam! Ma reggel felriadtam, mivel elfelejtettem, hogy a töri tanár 10 oldalas házit kért tőlem, amire jegyet kellett volna kapjak. Na nem baj. Ma átmegyek a suliba és megkeresem. Gyorsan megirtam a házit és rohantam is át a suliba, egyenesen a tanári fele.

-Jó napot! Nincs itt a törtánelem tanár?
-Szervusz gyermekem! Nincs itt és tegnap sem volt itt, de miért keresed kedvesem?
-Háát... elaludtam és elkéstem a tanárúr órájáról. A bűnetésem az volt, hogy feleltem és 10 oldalas projektet kell irjak.
-Add ide a házidat és ne törődj a tanárral. A kedvenceivel mindig szigorú, ezért szigorú veled is. Majd odaadom én neki és beszélek a fejével is.-kacsintott rám a tanár.
-Köszönöm szépen tanárúr.-mondtam és elmentem. Lehet igaza lehet a tanárnak...

A folyóson megláttam Áront, aki felém sietett.
-Szia. Miért is rohantál el?
-Szia. Csak!
-Mond már el mi a bajod!  -orditott rám. Megdermettem és nagyon megiettem.
-Semmi!
-Ne kamuzzál már !  -elkezdett ráncigálni
-Engedj el kérlek !  -mondtam már sirva. Nagyon erős.
-Nem!
-Segitség!  -kiabáltam de ekkor befogta a számat.

Egy erős kéz fonodott a derekamra. Nagyon megiettem, mert azt hittem Áronnak valami haverjai jöttek segiteni neki. De ekkor a kéz elengette a derekamat és behuzott egyet Áronnak. Áron összeroskadva esett a földre.  Megfordultam szép lassan és Gergő szép kék szemeivel találkozott a tekintettem. Ekkor felvett a hátára és rohanni kezdet velem.
Az emberek kicsit sem néztek minket hülyének, hogy egy fiú rohan egy lánnyal a hátán kábé a fél városon keresztűl. Egy kicsi játszótéren letett. Reflexből megöleltem.

-Köszi! -mondtam sirva.
-Semmiség volt. Pontosan mi is történt? -kérdezte miközben letörölte a könnyeimet. Nagyon furcsa érzés kapott el. Hirtelen pillangok repdestek a hasamban, vele biztonságan érzem magam. De miért? Vajon megkedveltem? Alig ismerem 2 napja, de ..... Nem is tudom megfogalmazni. Lehet megkedveltem, de szerintem nem lenne nálla esélyem. Kinek tetszene egy ilyen lány, mint én? A gondolkodásomból egy ismerős hang zavart meg.
-Nos? -kérdezte tekintetemet keresve. Elmontam neki mindent szóról szóra.
-Figyelj.... Kicsit ciki, de nem aluthatnák nálad ma este? Áron szobálya a miénk előtt van és félek tőle. Bármikor bejöhet hozzánk és.. és .... rossz belegondolni- kérdeztem reménykedve.
-Persze. Gyere menjünk vissza és hozd át hozzám a cuccaidat.


Amikor a gimibe érkeztünk felrohantunk a szobámba és elvettük a fontosabb dolgaimat, majd átmentünk Gergő szobájába. Amugy nem is mondtam, hogy nagyon rendezett szobálya van fiú létére. Van 1 fiú szobatársa is, aki a szobában pakolt.

-Csá haver -pacsizott le vele Gergő - Ő itt Maja. Ugye nem baj ha nállunk alszik ma?
-Szóval ő az a csaj, akiről mind meséltél. Szia én Berecki Zoltán vagyok. Haver, azért nem is gondoltam, hogy ilyen hamar meghoditod a szivét.
-Mivan? Csak barátok vagyunk... Történt egy kis balhé és fél attól a hülye Árontól, aki minden csajjal ilyen agressziv.
-Megvert?
-Nem, csak ráncigálni kezdett.  Nem akarok erről beszélni...
-Oké


Elég jól szorakoztunk a fiúkkal. Zoli nagyon kedves. Nagyon örülők, hogy megismertem őket. Most már tudom, hogy lesznek haverjaim is, akikre mindig számithatok...
Na én megyek aludni, mert hulla fáradt vagyok, mivel tanultam is egy kicsit.